Mesztegnyő község honlapja

mesztegnyo kerekparut banner

2018. október 16., kedd 13:47

HORGOSI SZÜRETI NAPOK – 2018. SZEPTEMBER 28-29-30.

Ismét elérkezett szeptember vége, amikor is – most már több mint húsz esztendeje – a szerbiai Horgos testvér-településünkre kaptunk meghívást a Szüreti Napok rendezvényükre. Már a nyár folyamán, a rétesfesztiválunk idején szóban meghívta a mesztegnyőieket Sors Róbert polgármester úr.
    Legalább egy hónappal az indulás előtt elkezdtük a levelezést a horgosi Önkormányzat titkárával, Fekete Líviával, az utazásról, fellépőkről, szállásról, - egyáltalán minden tudnivalóról, ami ilyenkor fontos úgy a vendéglátóknak, mint a vendégeknek egyaránt. A fellépő csoportok, egyének bemutatkozó anyaga, a műsorszámok címe, hossza, létszámok a szállások lefoglalása miatt. Illetve akik – régi kapcsolataikból eredően – házaknál alszanak, ott a háziak felkészülése a vendégfogadásra.

     Legalább három, négy helyről kértem árajánlatot a különjárati autóbuszhoz, így sikerült a leg megfelelőbbet kiválasztanom.   Az indulást szeptember 28-án, 9 órára terveztük be, amit 20 perces csúszással sikerült is betartanunk.
    Negyvenhét fős küldöttség utazott busszal, valamint autókkal még nyolcan érkeztek meg Mesztegnyőről Horgosra. Baja fele vettük az irányt, és meglepetésemre sokkal gyorsabban eljutottunk a határig, mint az autópályákon szoktunk, ráadásul csak egy pihenő közbeiktatásával. Korábbi tapasztalataink alapján úgy döntöttünk, hogy Röszke helyett, Tompánál hagyjuk el Magyarországot. Nagyon nagy szerencsénk volt, mert egyetlen busz sem volt előttünk, így nagyon hamar átnézték iratainkat és már mehettünk is tovább. Átutaztunk Szabadkán, és Magyarkanizsán is, mire elérkeztünk Horgosra. Kicsit korábban a beígértnél, de nagyon hamar feltaláltuk magunkat és nem zavarva a vendéglátóinkat rengeteg munkájuk közepette, körülnéztünk a település központjában, kicsit bepillantottunk az előkészületi munkálatokba.
    Hat órakor bőséges vacsorával fogadtak hivatalosan is bennünket, ahol már az összes házigazda és a vezetőség is együtt volt, majd az étkezés után megbeszéltük a szállásokat és elosztottuk a csapatot.
    Magyarkanizsára került a többség, a Tisza partján lévő vendégházakba, illetve páran a belváros egyik moteljében kaptak elszállásolást. Nekünk – itt a táncosokra gondolok – már ismerős volt a terep, mert az előző esztendőben is itt kaptunk helyet. Kényelmes szobákban, kettesével, négyesével, hatosával lettünk elosztva. Még az este folyamán összeverődtek a csapatok, akik egy helyen aludtak és legalább az éjféli órákig hangulatos, vidám beszélgetések zajlottak. Alattunk reggel négy óráig buliztak a helyi fiatalok, így az alvást a végén a magam részéről hajnal felé már csak füldugó segítségével tudtam megoldani. Reggeli után, a Tisza partjára mentünk sétálni, aztán mindkét csoport egy szabadtéri próbával készült a délutáni előadásra. Dél magasságában ebédre kellett visszaérnünk Horgosra, majd utána a terménykiállítás megnyitója következett. Szebbnél szebb dolgokkal – gyümölcsökkel, zöldségekkel, kézművesek termékeivel, élelmiszerekkel, képzőművészek munkáival találkozhattak az érdeklődők. Ezt követően a HONI táncosok felöltözve, a többi mesztegnyőivel együtt, csatlakoztunk a felvonulás résztvevőihez. A szabadtéri színpad mellé sorakoztak a fellépő csoportok, majd elkezdődött a program. Helyi és vendég kulturális kínálat programjaiból láthattak, hallhattak ízelítőt a nézők. Erdélyi, magyar testvér-települések, helyi civil szerveződések, oktatási intézmények adták elő műsoraikat. Mesztegnyőt a HONI Néptánc Együttes, a Honi Hagyományőrzők, valamint Pintér József népi citerás képviselte. Fantasztikus jó hangulat kerekedett a fellépések alatt, nagy sikert arattak csoportjaink. Nagy örömmel zsebeltük be a gratulációkat. A finom vacsora után még beszélgettünk egy – két órát vendéglátóinkkal a jól bemelegített sátor alatt, majd szálláshelyeinkre érkezve, kihasználva a halkabb éjszakát – bár egy épülettel arrébb lévő lakodalom zaja ugyancsak hajnalig kísérte „nyugalmunkat” – nyugovóra tértünk. Másnap reggeli után az ünnepi hálaadó szentmisére mentünk, ami tíz órakor kezdődött a horgosi templomban, ahol Galambos Ferenc atyánk is misézett, a helyi atyával együtt. A szertartás után traktoros város és határszemlét tartottunk, megtekintettük a régi villanegyedet, az ipari parkot, a Kárász birtok maradványait, és a határkerítés egy szakaszát is. Migránsokkal a három nap alatt egyszer sem találkoztunk. Ez idő alatt néhányan Kispiac híres vásárába mentek át körülnézni, némi apróságot venni, vagy megkóstolni a pecsenyesütők portékáját. Kicsit belecsúsztunk az ebédidőbe, így vendéglátóink már türelmetlenül vártak bennünket. Étkezés után volt még fél óra a búcsúzkodásra, vásárlásokra, majd Nagy László Péter polgármester úr hivatalosan is elköszönt vendéglátóinktól, megköszöntük a szíveslátást és a sok finomságot, úti csomagunkat magunkhoz véve buszra szálltunk, elbúcsúztunk horgosi testvéreinktől. Mind három nap alatt fantasztikus verőfényes – itt-ott szeles – időjárás kísérte ottlétünket, ami még hangulatosabbá, kellemesebbé varázsolta a hétvégénket. Mindenkinek köszönet, hogy méltóképpen képviselte Mesztegnyőt!  

Nagyon szép napokat töltöttünk el együtt újra. Rengeteg emlék, közös élmény gazdagítja, erősíti régi barátságunkat, testvériségünket!   

Köszönjük Horgos! Fantasztikusan jól éreztük magunkat!

Várjuk a következő találkozást!

 Addig is mindenkinek jó egészséget, szép hosszú verőfényes őszt kívánok szeretettel!


Mesztegnyő, 2018-10-10


                            Kövesdiné Panyi Antónia

kozadatkereso logo 0

Közösségi oldalunk

Megközelítés