Mesztegnyő község honlapja

mesztegnyo kerekparut banner

  • '56-os megemlékezés

    '56-os megemlékezés

  • Szüreti felvonulás

    Szüreti felvonulás

2019. október 02., szerda 07:26

Horgos – Szüreti Napok

Újra eltelt egy esztendő! Talán így is mérhetnénk az idő múlását. Harminc éves lett kapcsolatunk a délvidéki, valamikori jugoszláv, ma szerb, többségében magyarok lakta – valamikor több mint 10 ezer, ma 6 ezer fős - településsel, Horgossal. A Magyarok Világszövetsége által szervezett delegáció járt Mesztegnyőn a Faluházban, ahol Kövesdi Tiborné Gizi néni biztosította a szakmai programot, valamint az egyesületi tagok és a honis néptáncosok a kulturális programokat. Turu Károly a horgosi Bartók Béla Közművelődési Egyesület akkori vezetője volt a kapcsolatunknak az egyik megalapozója Gizi nénivel együtt.

   Már talán nagyszülők is vannak azok között a fiatalok között, akik az első horgosi kirándulások, fellépések résztvevői voltak. Az bizonyos, hogy sokan közülük már nincsenek közöttünk, remélhetőleg a túloldalon ápolgatják régi barátságaikat, kapcsolataikat. Csodálatos, néha tréfás, itt-ott szomorú emlékek idéződnek fel egy-egy találkozás alkalmával mindannyiunkban, akik részesei voltunk – ki hosszabb, ki rövidebb ideig – ennek a harminc esztendőnek.

     Sors Róbertet Horgos Helyi Közösségének Elnökét idézem: „Jó hogy vagytok nekünk! Szüreti Napok nem lehetne Mesztegnyő nélkül!”

   Már a nyáron, a rétesfesztivál idején meghívást kapott Mesztegnyő Község Önkormányzata, valamint civil szervezeteink, hogy a szeptember végén, harmincadik alkalommal megrendezésre kerülő Szüreti Napok rendezvényen részt vegyünk.

   Olyan esztendő a harmincból talán nem is volt, hogy mesztegnyői vendége ne lett volna a horgosi Szüreti fesztiválnak. Ha többen nem is, egy-egy személyautóval mindig utazott kisebb küldöttség, eleget téve a meghívásoknak.

 

  Péntek reggeli indulással terveztünk, ami kicsit mindjárt megcsúszott, mert egy lejárt személyigazolvány miatt kicsit várnunk kellett. A későbbiekben tapasztaltuk, hogy sajnos a sofőrünk sem volt a helyzet magaslatán, ami az egész utunkat végigkísérte. Így aztán délután fél négy felé érkeztünk meg egy aránylag gyors határátlépéssel Horgosra. A háziak még a rendezvény előkészületeivel voltak elfoglalva, de hamar előkerültek a vendéglátóink és rögtön egy kis harapnivalóval kínálták végig a csapatot. A Szüreti Napok hivatalos megnyitója 18 órakor kezdődött. Sors Róbert polgármester, Turu Károly a Termelői Tanács Elnöke, valamint Horváth Hilda a művelődési ház vezetője, könyvtárosa köszöntötte a megjelent vendégeket, testvér-településeket. Majd a termény-, kézimunka kiállítást és a harminc esztendő történetéről szóló bemutatót tekinthettük meg. 19 órától a Szécsi Zsolt koreográfus által vezetett, Balkán Princess Táncszínház lenyűgöző bemutatóját nézhettük meg a színházteremben. Ezt követte a vacsora, majd kilenc körül a Horgos melletti, ferences rend fenntartásában lévő Domus Pacis-ban foglalhattuk el a szállásainkat. Sajnos másnap a buszunk egy meghibásodás miatt nem tudott a rendelkezésünkre állni, így a háziak mindenféle járművekkel szállítottak bennünket be Horgosra, nem kis kellemetlenséget okoztunk ezzel nekik. Egy órakor ebéd, aztán egy röpke kis szabadidő, majd próbák a színpadon és háromtól öltözés, felkészülés a felvonulásra, ami négy órakor indult az Önkormányzat udvarából, ahol a magyar kormány által biztosított pályázati támogatások felhasználásával, a helyi gazdák által megvásárolt, nagyon gazdag mezőgazdasági munkagép kiállítást is megnézhettünk. Négy órakor elindult a menet, ahol minden meghívott kultúrcsoport részt vett. Majd ezt követően a szabadtéri színpadon folytatódott az ünnepi műsoráradat 18 fellépő csoporttal. Mi az utolsók között szerepeltünk, ami kicsit kedvünket szegte, de aztán minden nekünk kedvezett a későbbiekben.

   A táncosokkal mi minden esztendőben nagyon készülünk a horgosi útra. Kicsit megkoronázása az esztendőnek, ami a felkészülést, az egész esztendei munkát illeti. Talán úgy is felfogható, hogy ajándék a horgosi utazás a csoport nagy részének! Kár, hogy vannak olyanok is, akik ezt nem így gondolják és nem éltek vele. Nem is tudják, hogy mit veszítettek. Úgy alakult a helyzet, hogy a csoporthoz Horgos előtt kettő új tag is érkezett. Nekik, valamint a nyáron csatlakozóknak is nagyon össze kellett magukat kapni, hogy színpadképes legyen a produkciónk. A szorgalmas, húzós plusz próbák megtették a hatást és egy fergeteges, hangulatos, magával ragadó mesztegnyői blokkot láthatott a nagyérdemű. A hosszúhetényi és a mezőföldi koreográfiát táncoltuk el.

   Tavaly és az idén is az utazó küldöttségnek a HONI Hagyományőrzők is a részei voltak. Valamint csatlakozott hozzánk Dolbert Feri – a mi Docink, mesztegnyői díszpolgárunk, drága barátunk – aki egy vidám dalokból álló összeállítással rukkolt elő, aminek úgyszintén nagyon nagy sikere volt. Az előadás után még az autogramkérők is megrohamozták. Ezt követte Pintér József – népművészet mestere – igényes citeramuzsika összeállítása és a kultúrműsor zárásaként, a 18. fellépőként állhatott színpadra a HONI Hagyományőrző csoport az Aratás – népi játékával. Feltette a pontot az estére a vidám, mókás, felszabadult, igazi régi jelmezekkel, szerszámokkal bemutatott, néphagyományokra épülő játék. Hatalmas ováció és vastaps kísérte a csoportot egészen a színpadról való levonulásig!

   A vacsora után Péter Szabó Szilvia koncertjét nézhettük, hallgathattuk meg. 10 óra körül indultunk el a megjavított buszunkkal a szálláshelyünkre.

   Másnap a reggeli után a csoport egy része a háziakkal a kispiaci vásárra látogatott el, mi a többséggel a 10 órakor kezdődő hálaadó szentmisén vettünk részt, amin Galambos Ferenc atyánk is celebrált. Meghatódva nézem végig minden esztendőben, azt a közel 100 fős gyermeksereget, akik népviseletben érkeznek vezetőikkel együtt a szentmisére. Fegyelmezetten, figyelmesen viselkedve járulnak az áldoztatáshoz, a megáldáshoz. Ilyenkor nagyon fáj a szívem. Mesztegnyőn vajon miért nem látni ilyet? Sem régen, sem mostanában. Hova tűnt az emberekből a hit, az Isten utáni vágyakozás? Bizakodjunk, hátha egyszer, mégis!

   A szálláshelyünkre visszatérve a fenséges, bőséges és istenien finom ebéd elköltése után elérkezett a búcsúzás ideje. Nagy László Péter polgármester úr megköszönte a szívélyes fogadtatást, a vendéglátók fáradtságos munkáját, kedvességét és átadta ajándékunkat. Sors Róbert polgármester úr kitért a harminc éves kapcsolatra, barátságra – és amint fentebb már írtam – megjegyezte, hogy Szüreti Napok nincsen Mesztegnyő nélkül. Én megköszöntem, hogy csoportjaink ismét bemutatkozhattak, kiemeltem az új tagjaink bátor kiállását, aminek köszönhetően sikerülhetett a tervezett fellépésünk, valamint a HONI Hagyományőrzők, Dolbert Feri és Pintér József szorgalmas munkáját, hozzáállását. Szécsi Gusztávnak, valamikori polgármesternek, - aki ugyancsak Mesztegnyő díszpolgára – köszönetemet fejeztem ki a hosszú évtizedek áldozatos munkájáért, amit a két település kapcsolatainak fennmaradásáért, jobbításáért végzett. Ezt követően megható búcsúzkodások mellett elindultunk hazafelé.

   Este 10 órára szerencsésen megérkeztünk a Faluházhoz. Mire mindent kipakoltunk és nagyjából a helyére került, talán 11 óra is elmúlt már.

   Remélem, hogy ez a harminc év ennek a kapcsolatnak csak az elejét jelenti. Azt kívánom, hogy még sok-sok mesztegnyői ember tapasztalja meg a horgosi vendégszeretetet, kedves fogadásokat, köttessenek új barátságok, és a régiek se múljanak el soha!

Jövőre, ha az Isten is úgy akarja, találkozhatunk újra – akár többször is!

   Minden résztvevőnek köszönöm a helytállást! Köszönjük Gortva Zsoltnak és Melindának a szép képeket, videókat!

Köszönjük, hogy képviselhettük Mesztegnyőt!

Mesztegnyő, 2019-10-01                                                             Kövesdiné Panyi Antónia

kozadatkereso logo 0

Közösségi oldalunk

Megközelítés